Barna Eszter Halogatás- előbb- utóbb úgy is meg kell csinálnod
A halogatás egy igen nagy témakör a pszichológiában. Tudtad, hogy több krónikus halogató van, mint depressziós? Sokan foglalkoztak vele, mai napig kutatják a lelki hátterét, ami sok minden lehet az alacsony önértékeléstől kezdve a szorongáson át, a motiváció hiányáig.
A halogatás nem más, mint egy rés a szándék és a tett között, amit akkor is csak tolsz és tolsz, ha tudod, hogy rossz érzést fog kelteni.
Az bizonyos, hogy vannak olyan típusok, akik szinte minden feladatot az utolsó pillanatra hagynak, biztosan a te ismeretségi körödben is van ilyen személy.
A környezet ezt a viselkedést tévesen lustasággal, rossz időbeosztással magyarázza, holott megannyi más ok is húzódhat a halogatás hátterében.
Joseph Ferrari, egy chicagói egyetem professzora szerint, meg kell különböztetni azokat az embereket, akik rendszeresen és akik alkalmanként halogatnak teendőket. Ez alapján az emberek 20%-a nevezhető krónikus halogatónak.
Az egyik gyakori ok a szorongás. Ilyenkor görcsbe ugrik a gyomor, vagy más fizikai rosszullétet is produkálhat a szervezet egy-egy feladat hallatán.
Egy angol tanulmány szerint az alacsony önbecsülés is befolyásolhatja a halogatást: “Mi lesz, ha elrontom?” “Mit fognak gondolni rólam, ha hibázok?”
Nézzük, mit tehetünk, hogyan lehet fejlődni ebben:
- mi a feladat lényege, miért lesz jó neked vagy másoknak, ha elvégzed azt?
- ismerd fel, miért nem akarsz most rögtön nekivágni a feladatnak
- bontsd kisebb feladatokra, haladj lépésről-lépésre
- kérj segítséget
- legyél magaddal megértőbb
- fókuszálj az erősségeidre
Most pedig hunyd le a szemed és képzeld el, hogy túlvagy, elvégezted a feladatot. Milyen érzés?
Szeretettel,
Barna Eszter
Forrás:
